1,Az ateizmus színtiszta hit.Abban semmi tudás nincsen.(Popper Péter)
2,
C. S. Lewis, az Oxfordi Egyetem egykori tanára ateista volt, majd később keresztény lett. Írásaiban Lewis kihangsúlyozta, hogy az ember nem lehet semleges Jézus Krisztussal kapcsolatban. Ezt írja:
Most éppen azt próbálom megakadályozni, hogy valaki azt a valóban ostoba dolgot mondja, amit oly gyakran mondanak Róla: „Jézust hajlandó vagyok elfogadni, mint nagy erkölcsi tanítót, de nem fogadom el azt az állítását, hogy ő Isten.” Nos, ezt az egyet nem szabad mondanunk. Az olyan ember, aki pusztán ember, és olyasmiket mond, mint Jézus, nem nagy erkölcsi tanító, hanem vagy őrült - ugyanúgy, mint az, aki buggyantott tojásnak tartja magát -, vagy pedig maga a pokolbéli ördög. Választaniuk kell. Ez az ember vagy Isten Fia volt, és még most is az; vagy pedig őrült, sőt annál is rosszabb. Bezárhatják, mint valami bolondot, leköpdöshetik és megölhetik, mint démont; vagy leborulhatnak a lábai elé, s Úrnak, Istennek szólíthatják. De hagyjunk már fel ezzel a leereszkedő sületlenséggel arról, hogy nagy ember, nagy tanító volt. Ezt a lehetőséget nem hagyta nyitva számunkra. Nem is akarta.
Remélem, miután elolvasták ezt, nem fogják továbbra is azt mondani, hogy Jézus csak egy jó ember volt. Ha őszinték akarnak lenni és logikusan gondolkodnak, nem tételezhetnek fel semleges területet. Jézus vagy Isten, vagy hazug. Lehet, hogy azt vonják le következtetésként, hogy Jézus nem Isten, és úgy döntenek, hogy elutasítják őt, de - mint azt Lewis professzor mondta - kérem önöket, ne mondják, hogy csak egy jó erkölcsi vezető volt.
3,
Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom, a parti homokon,
ahogy ő mondta, ott járt énvelem.
De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.
Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
" Amikor életem kezedbe tettem,
s követődnek szegődtem Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
minden nap ott leszel velem.
S, most visszanézve, a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át,
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma
látszik ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínységben? "
Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:
" Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért látod csak egy pár láb nyomát,
Mert a legsúlyosabb próbák alatt
Téged vállamon hordoztalak! "
Ismeretlen szerző nyomán,
Túrmezei Erzsébet fordította